– Fantasztikus alkotás, nemdebár? – kérdezte a sötéthajú öltönyös, a kép előtt megállt férfit.
– Valóban? – reagált hevenyészve a szemüveges, középkorú férfi.
– Ó, ez a kép valósággal elcsábítja a szemlélőt – mondta az öltönyös, ahogy mosolyogva a szemüveges szemébe nézett. A férfi nem szólalt…
– Látja azt a felhőt?
– Hol?
– Hát ott, oda nézzen, ott, ni!
– Ja, igen, látom.
– Azt maga csinálta?
– Nem is tudom, ezek a felhők elég egyformák.
– Szedje le!
– Tessék, de most hogy?
– Mit értetlenkedik itt, szedje le!
– De azt nem lehet, ahhoz létra kell.
– Mi az, tériszonya van?
– Nem,…
– Te, figyelj már, ezt most komolyan gondoltad? – Persze, ez tök komoly. – Nade, ez egy fedő, mit akarsz ezzel? Nincs ebben semmi különös, mi a bánatnak hívtál ide? – Jaj, hát már mondtam. Ez nem egy fedő, ez egy teleportációs kapu. – Marhaság, olyan nincs. – Most miért mondod ezt? Azért, mert te…